Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Müller László

1990. október 7.

Dr. Ion Coja azt állította, hogy 1987. nov. 15-én, a brassói munkástüntetésen a tüntetők fölszólították a magyarokat és a szászokat, hogy lépjenek ki a sorból, nehogy azt mondják, külföldi ügynökök szervezték a tüntetést. Ezt cáfolta Bara Albert, aki megszerezte a tüntetés miatt deportáltak névsorát, a 60 meghurcolt munkásból 6 magyar és egy szász volt: Gyerkó György, Gergely András, Csomás József, Gergely Árpád, Vitos Lajos, Bence Dénes és Sommerauer Werner. Sok munkást nem deportáltak, "csak" megvertek a rendőrségen, köztük is voltak magyarok, így például Berekméri János esztergályost egy hétig verték a rendőrségen. Az 1989. decemberi sortűznek szintén voltak magyar mártírjai Brassóban, a városban ekkor 64-en vesztették életüket, köztük 5 magyar: Király Károly /50 éves/, Burján István /43 éves/, Imecs László /18 éves/, Müller László /18 éves/, Tamás József /47 éves/. /Bara Albert: Együtt tüntettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2007. december 22.

Katonai és egyházi tiszteletadással emlékeztek december 21-én Müller Lászlóra, az 1989. december 23-án hősi halált halt csíkszeredai mártírra a Szentlélek utcai temetőben felállított síremléknél. /Koszorúzás Müller László sírjánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

2014. december 21.

Lojalitást és szolidaritást kértek
Több százan gyűltek össze a csíkszeredai Szabadság téren vasárnap délután, hogy a forradalom hőseire emlékezzenek. A rendezvényen ugyanakkor tízpontos petíciót olvastak fel a kormányhoz címezve, amelyben a székelyföldi és az erdélyi magyarok megmaradásához szükséges alapvető jogokat követeltek.
„Huszonöt évvel ezelőtt öröm járta át mindannyiunk lelkét, jobb jövőről, emberi jogokról, európaiságról álmodtunk, ezért utcára vonult, aki tehette. A decemberi események után, és az után, hogy Müller László alhadnagy 18 évesen életét áldozta a szabadságért, 2014-ben mi a szimbólumainkért és a himnuszokért kell küzdjünk. Mi most nemcsak megemlékezünk, hanem a jogainkat akarjuk. Szelíden, de érthetően. Ne akarják a szimbólumunkat, a himnuszunkat megsemmisíteni” – kérte felszólalásában Darvas Kozma József római katolikus esperes. A téren összegyűltek ezt követően meghallgatták a román himnuszt. „Meghallgatjuk a román himnuszt, mert mi lojálisak vagyunk az országhoz. Azt várjuk el a vasárnap esküt tett Klaus Johannis államelnöktől, hogy ő is legyen lojális a kisebbségekhez” – hangsúlyozta a címzetes esperes.
„1989 kemény időszak volt. Az országot teljhatalmába beleőrült diktátor vezette, beleőrült a magyarok gyűlöletébe” – kezdte beszédét Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, majd felsorolta mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar közösség beolvasztása, felszámolása érdekében tett. „1989 decemberében a lakosság szolidaritást vállalt és nemzetiségtől függetlenül utcára vonult. Szolidaritás nélkül nincsen jól működő társadalom, ezért a ’89-es forradalom szellemét tovább kell éltetni. Felkérjük a román civil társadalom egészét, hogy jogaink érvényesítésében legyenek velünk szolidárisak” – mondta Borboly.
A kormányhoz címzett, tíz pontba foglalt petíciót Füleki Zoltán, a csíkszeredai városi RMDSZ elnöke olvasta fel.
„Székelyföld lakóinak nevében a következőket kérjük Románia kormányától: 1. Ne szítsák az ellentéteket a Székelyföldön élő románok és magyarok között azzal, hogy elemi jogokat vitatnak el a magyar közösség tagjaitól!; 2. Olyan törvényeket fogadjanak el, melyek lehetővé teszik a székelyföldi magyar közösség szimbólumainak használatát, identitásának, nyelvének és kultúrájának a megőrzését!; 3. Hagyjanak fel a székely zászló, a magyar feliratok és a magyar himnusz üldözésével!; 4. Tartsák tiszteletben a tulajdont, adják vissza a Mikót a református egyháznak és adják vissza mindazt, amit államosítottak!; 5. Tegyék lehetővé az érdemi párbeszédet Székelyföld autonómiájáról annak érdekében, hogy megnyugtatóan lehessen rendezni a székelyföldi magyarság sorsát!; 6. Adjanak kulturális autonómiát az Erdélyben élő magyaroknak!; 7. Hozzák létre a magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen!; 8. Tegyék lehetővé, hogy a román nyelv mellett a magyar nyelv is legyen regionális hivatalos nyelv Székelyföldön!; 9. Vessenek véget a székelyföldi gazdasági bojkottnak!; 10. Romániának a kisebbségek, így a székelység is ugyanolyan alkotó része, mint a többségi nemzet. Mi is itt akarunk élni, mi is otthonunknak akarjuk érezni Romániát. Tegyenek róla, hogy ne megtűrt idegenekként gondoljanak ránk, hanem teljes jogú polgárokként lehessünk ennek az országnak az állampolgárai" – áll a petícióban.
A megemlékezésen jelen volt Müller Lászlónak, a forradalomban elhunyt alhadnagynak az édesanyja is. A rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a csíkszéki települések kórusai vezetésével és a csíkszentsimoni ifjúsági fúvószenekar kíséretével.
Barabás Hajnal |
Székelyhon.ro

2015. augusztus 17.

Áramkimaradást okozott a vihar Csíkszeredában
Erős széllökésekkel kísért vihar vonult végig Csíkszeredán hétfő délután. A néhány percig tartó heves esőzés nyomán a városban kisebb károk keletkeztek.
A felhőszakadás áramingadozást és -kiesést okozott Csíkszereda több lakótelepén. A fennakadás az egész megyét érintette, de a vihar elvonulása után mintegy két órával javarészt sikerült helyreállítani a szolgáltatást – közölte érdeklődésünkre Antal Imre, az Electrica Rt. Hargita megyei kirendeltségének vezérigazgatója.
A viharos szél a városban kisebb károkat okozott – tapasztaltuk terepszemlénken. A tömbházak cserepei érintetlenül maradtak, csupán néhány fáról került lomb a járdákra.
A szemetesek tartalmát szétszórta, míg a Szabadság tér Kossuth Lajos utca felőli részén lévő hirdető tetejét lesodorta a szél.
A rövid ideig tartó vihar miatt személyi sérüléshez nem riasztották a mentőket – tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatójától.
A kora esti órákban sok helyen még nem sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást, olvasóink visszajelzése alapján a Müller László és a Kőrösi Csoma Sándor utcákban, a Testvériség sugárúton, valamint Csíksomlyó és Zsögöd nagy részében nem volt áramellátás cikkünk publikálásakor és frissítésekor. Ugyanakkor városszerte több helyen is biztonsági rendszerek szirénáztak az áramingadozás miatt. Több helyen megadták már a villanyt, viszont helyenként még nem elérhető a kábeltévé és az internetszolgáltatás.
Székelyhon.ro

2016. március 23.

Károkat okoz a vizes hó Csíkszeredában
Betonoszlopok dőltek ki, faágak törtek le és több autó is megrongálódott szerdán este Csíkszeredában. A vizes hó súlyát nem bírják el az oszlopok és a vezetékek, az áramszolgáltató egyik szakembere szerint „ez csak a kezdet, reggelre sokkal rosszabb lehet”. A hóeltakarítással sem tudnak maradéktalanul megbirkózni a csúszásmentesítést végző járművek.
Kettétört egy betonoszlop, a kábelek pedig az úttestre zuhantak a csíkszeredai Müller László utca keleti végén, a Szentlélek utcai temető közelében. A hibaelhárítást végző Electrica szakembereinek elmondása szerint két, a temető közvetlen szomszédságában álló lakóház maradt villanyáram nélkül. A közúti közlekedés rendkívül nehézkes, megfigyeléseink szerint olyan autóvezető is útnak indult, akinek járművére már nyári gumiabroncs került.
A Kalász lakótelepen egy tömbházhoz közeli fa ágai törtek le a hó súlya alatt. A Tető utca forgalma egy időre leállt, míg az úttestet keresztben elfoglaló ágakat eltakarították. Itt egy Škoda, illetve egy Dacia haszongépjármű rongálódott meg.
Miután végeztek a Tudor lakótelepi temetőnél kidőlt oszlop vezetékeinek eltávolításával, az Electrica csapata a vasútállomáshoz vonult, ahol egy parkoló BMW tetejére zuhant egy villanypózna. A jármű tulajdonosa valószínűleg még nem is szerzett tudomást az esetről, a helyszínen ugyanis csak a járókelők, vonatra igyekvők figyelték az autót.
A BMW-t reggelig valószínűsíthetően nem mozdítják el a helyéről, az Electrica hibaelhárítóira ugyanis elmondásuk szerint hosszú éjszaka vár: a megye jelentős részét sújtotta a havazás. Csíkszereda után Maroshévízre távoznak. A megrongálódott autóról daru segítségével kell leemelni az oszlopot.
A város jelentős részében „kritikus állapotban lévő” oszlopok látványa fogad: ahol nem helyezték föld alá a vezetékeket, ott a levegőben lógó kábelek szinte földig ereszkedtek, magukkal húzva az oszlopokat. Különösen veszélyesen megdőlt a Kossuth Lajos utcában, a katolikus parókiával szemben álló, illetve a városi buszállomás melletti pózna.
Az áramszolgáltató szakemberei úgy tájékoztattak, reggelre sokkal rosszabb is lehet a helyzet – meglátásuk szerint az oszlopok kidőlésének fő oka, hogy azokra a villanyvezetékek mellett számos kábelt húztak fel jóváhagyás, engedély nélkül, például internet- és telefonszolgáltatók.
A forgalom lépésben haladt, a hóeltakarítást teljes kapacitáson végzik, azonban számos olyan utca maradt, amelyeket még láthatóan nem sikerült megközelíteni. Emellett előfordult olyan is, hogy egy-egy szűk utcába az úttest két oldalán parkoló autók miatt nem fért el a hókotró tehergépkocsi. Székelyhon.ro



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998